FÜREDI ÉVA – MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER

 

Füredi Éva vagyok, mentálhigiénés szakember és közösségi segítő.
A klienseimmel való kapcsolatomat az empátia, a feltétel nélküli elfogadás és a kongruencia jellemzi.
Erik Erikson fejlődéselmélete, illetve Irvin D. Yalom egzisztenciális pszichológiája nagy hatással vannak munkámra.
Személyes vagy online konzultáció keretében vállalok szakszerű segítségnyújtást az alábbi területeken.

 

Krízisek, krízisintervenció, akut (akcidentális krízis), életciklus-krízis

 

Életciklus-krízis

Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselméletében leírta, hogy életünk szakaszokra bontható, az egyik életszakaszból a másikba történő átlépés kríziseken keresztül történik (életciklus-krízis). A pszichoszociális fejlődés krízisei sérülékeny időszakok, de lehetőséget is adnak arra, hogy mindig az adott szakasz fő feladatát megoldva egy magasabb fejlődési szintre léphessünk. Mivel minden szakasz az előzőre épül, ez azt is jelenti, hogy ha az adott krízist a személy nem tudta jól megoldani, az problémát okoz a következő ciklus során.

 

Akcidentális krízis

Akcidentális krízisnek nevezzük az olyan krízisállapotot, amit negatív életesemények, – pl. szeretteink halála, válás, munkahely elvesztése, bármely trauma vagy veszteségélmény – okoznak.
A krízis fogalmának meghatározása Caplan (1964) nevéhez fűződik:
“Válsághelyzet, pszichológiai kiegyensúlyozatlanság időtartama annál a személynél, aki olyan veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek számára fontos problémát jelentenek, ám ezeket sem elkerülni sem megoldani nem képes szokásos problémamegoldó eszköztárával, képességeivel.” Tehát egy korábbi viszonylagos egyensúlyi állapot felborulásáról van szó, mely konstruktív megoldás esetén magában hordozza az egyén problémamegoldó eszköztárának gyarapodását, továbbá sikeresebb megküzdést prognosztizál az esetlegesen később előforduló krízisek esetében. Sajnos nem mindenki és nem mindig képes a konstruktív megoldásra, így a krízis könnyen vezethet a személyiség felbomlásához, kóros reakciómódokhoz, pszichózishoz vagy végső esetben öngyilkossághoz. Az öngyilkossági krízis akut, sürgősségi ellátást igénylő állapot, magán praxisban ilyen jellegű krízisintervenciót nem végzek.
Krízis-mátrix

Az életciklus-krízisek sérülékeny időszakában fellépő akcidentális krízis megnövekedett veszélyt jelent, ez a krízismátrix. Bizonyos életszakaszokban – kamaszkor, életközép, időskor – a krízismátrix előfordulása sokkal gyakoribb, ilyenkor sokszor van szükség szakember segítségére.

 

Egzisztenciális szorongások

Irvin D. Yalom, az egzisztenciális pszichoterápia megteremtője elméletében azt mondja, hogy a létünk négy nagy alapvető adottság köré szerveződik. Az egyik adottság az elkerülhetetlen halál, hiszen egyszer mindenki meg fog halni és ennek tudatában kell élnünk. A másik ilyen adottság a szabadság, ami elsőre egy vágyott állapot, ám a felszín mögé tekintve megláthatjuk, hogy valójában a döntéseinkért, tetteinkért vállalt felelősséget jelenti, ami nagyon szorongató. Létünk harmadik nagy adottsága az elszigeteltség, mely egzisztenciális értelemben az egyén létezésének egyedüliségére vonatkozik. Ezt nem oldja fel semmilyen társas kapcsolat, ezért jelentős szorongással jár. Végül, de nem utolsó sorban az előzőekből következik a negyedik. Ha úgyis egyedül vagyunk, a szabadság felelőssége szorongató és mindenképpen meg kell halnunk, akkor mi értelme az életünknek? Az ember élete során számtalan módon próbálja meg ezeket az alapvető, ám annál erőteljesebben jelentkező szorongásokat leküzdeni, több-kevesebb sikerrel. Bizonyos sérülékenyebb életszakaszokban, mint például a kamaszkor, az életközép vagy az időskor, ezek a szorongások erőteljesebbek.

A témáról részletesebben ebben a cikkemben olvashatnak: https://evakisstanacsado.wordpress.com/2016/11/13/regi-cikk-orok-ervenyu-tema-egzisztencialis-szorongasok-a-mindennapok-tukreben/ 

Amennyiben úgy érzi, hogy ezek a szorongások állnak problémái mögött, keressen bizalommal!

 

Párkapcsolati konzultáció

Mindannyiunkban él egy kép egy ideális másikról, egy ideális párkapcsolatról. Aztán onnantól kezdve, ahogy valaki felkelti az érdeklődésünket, számos nehézséggel szembesülünk. Persze vannak emberek, akik könnyen kapcsolódnak, jól választanak és/vagy jól működnek a kapcsolataikban, míg másoknak ez nehezebben megy. Mindez sok tényező függvénye, függ a saját személyiségünktől, a kötődési stílusunktól, a másik személyétől, az ő kötődésétől, a sémáinktól és számos egyéb környezeti hatástól.

Párkapcsolatunkat ráadásul az aktuális életciklusban kell elhelyeznünk, amelyben vagyunk éppen, így egészen más problémák jelentkeznek kamaszkorban, fiatal felnőttkorban, életközépben vagy időskorban. Míg kamaszkorban a párkapcsolat kialakítása az identitáskeresés része, úgy fiatal felnőttkorban – jó esetben – egy tartós intimitás megteremtése a cél, aztán következik a családalapítás, később pedig megjelennek az életközép és a kirepülő gyerekek kapcsán az üres fészek szindróma problémái. Idős korban pedig a saját vagy a társunk betegsége vagy közelgő halála lehet szorongató.

Amennyiben úgy érzi, hogy nehezen teremt kapcsolatot vagy éppen a jelenlegi életszakaszában a nehézségek és problémák annyira felerősödtek, hogy a saját és a párkapcsolata jólétét, hangulatát negatívan befolyásolják, forduljon hozzám bizalommal.

 

Elhúzódó/komplikált gyász feldolgozása

Elkerülhetetlen, hogy életünk során veszteségek érjenek bennünket. Lehet ez válás, munkahely, otthon elvesztése vagy valamely szerettünk halála. Minden veszteséget gyászfolyamat követ, amely szakaszokból áll és érzelmek széles skáláját éljük át ezalatt. Ezek a szakaszok egymást követik, majd végül jó esetben a személy beépíti az élettörténetébe és egyfajta belenyugvással feldolgozza a veszteséget. Ehhez megfelelő mennyiségű időre van szükség. Hogy mennyi a megfelelő, az egyéni és függ magától a veszteségtől is, hogy kit vagy mit gyászolunk. Nem véletlenül létezik a “gyászév” kifejezés a nyelvünkben. Egy fontos személy elvesztése után az ő hiányában kell átélnünk a fontosabb ünnepeket, évfordulókat, így szerzünk tapasztalatot arról, hogy milyenek ezek egyedül vagy mással, másképp. Sajnos azonban sokszor előfordul, hogy valamely szakaszban elakadunk és nem tudunk továbblépni. Számos oka lehet az ilyen elakadásnak, legtöbbször az egyén egyedül nem képes ezeket megtalálni. Nem segít ebben rohanó világunk sem, hiszen nincs időnk, lehetőségünk átélni a fájdalmat, mert dolgozni kell menni, el kell látni a házimunkát, stb., miközben az érzelmek átélése nélkül a gyászfeldolgozás nem tud elindulni. 

Milyen tünetei lehetnek a komplikált gyásznak, miből érezhetjük, hogy mi vagy hozzátartozónk/szerettünk nem tud megbirkózni a gyászával?

• A komplikált gyász számos tünetben ölthet formát, a következőkben néhány gyakrabban előforduló jelenség kerül felsorolásra.
• A személy úgy tesz, mintha az elveszített személy még mindig élne vagy visszatérhetne, így például megterít neki étkezéskor.
• A személy hosszú idő – pl. évek – elteltével is érintetlenül hagyja az elhunyt szobáját, tárgyait, olyan érzésünk van, mintha egy múzeum lenne a lakásban.
• A személy hosszú idő – pl. évek elteltével is naponta vagy naponta többször jár a temetőbe a halottjához.
• Az elhunyt tartós és szélsőséges idealizálása.
• Az elhunyt halálát okozó betegség tüneteinek megjelenése a gyászolónál.
• A halál tabusítása.
• Állandó levertség, rossz kedv, szociális izoláció.
• Túlzott félelem a betegségektől, haláltól.

A fent említett vagy ezekhez hasonló tünetek esetén forduljanak hozzám bizalommal. A gyászfeldolgozás nem az elhunyt szerettünk elfelejtését jelenti, hanem életutunkba történő beépítését, integrációját.

Fontos tudni, hogy nem csak a halál, de a szakítás, válás, költözés, munkahely, sőt háziállat elvesztése is gyászfolyamattal jár és ezekben a helyzetekben is lehetnek problémák a továbblépésben. Sokszor a rossz kapcsolatok elengedésének képtelensége mögött egy elgyászolatlan szülő van a háttérben. Láthatjuk tehát, hogy számos nehézség eredhet a feldolgozatlan gyászból.

Amennyiben ilyen jellegű nehézségei vannak, forduljon hozzám bizalommal.

 

Pszichiátriai betegséggel élők családtagjainak támogatása

Pszichiátriai beteg családtagjának lenni nehéz feladat és felelősség is egyben. Sokszor kevés az információ, hiába próbálnak a hozzátartozók segíteni, nincs aki őket segítené. Számukra nyújtok pszichoedukációt, illetve szupportív támogatást annak érdekében, hogy a családban esetlegesen előforduló pszichés problémák hamar felismerhetővé váljanak, így az érintettet a család idejében kezeléshez tudja juttatni a megfelelő szakmai és intézményi keretek között. Mindeközben a hozzátartozók sem maradnak magukra ezzel a teherrel, hanem hasznos információkat, támogatást kapnak arra vonatkozóan, hogyan tudnak minél jobb életminőséget elérni a családtagjuknál és ők maguk sem roppannak bele a helyzetbe. Saját erőforrásaikat felhasználva szakmai támogatással tudnak ők is jobban funkcionálni.

Elsődlegesen az evészavarokban – anorexia, bulimia, túlevéses zavar, orthorexia, izomdiszmorfia és ezek kevert formái – szenvedők családtagjainak nyújtok segítséget, de fordulhatnak hozzám bizalommal más pszichés betegségekkel küzdők hozzátartozói is. 

 

Krónikus betegséggel küzdők és családtagjaik támogatása

Krónikus betegség alatt azokat a megbetegedéseket értjük, amelyek hosszan tartók és az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyíthatók. A betegek bizonyos részének állapota gyógyszeres kezeléssel jól karbantartható, ők kellő körültekintéssel és a betegségüknek megfelelő életmóddal kielégítő életminőségben tudnak élni. Más krónikus betegséggel küzdők állapota viszont idővel folyamatosan romlik.

Epidemiológiai adatok szerint a leggyakoribb krónikus betegségek a szívbetegségek, a cukorbetegség, a rheumatoid arthritis, az asztma és a daganatos megbetegedések. A krónikus betegség nagy terheket ró az egyénre, de az egész családi rendszerre is, amely kénytelen a beteg/ség mentén átszerveződni.

Ez különböző érzelmi folyamatokat indít be mind a betegben, mind a hozzátartozókban. Felborul az érzelmi egyensúly a betegség által megélt fenyegetettség következtében. Romlik a közérzet, betegségtől függően akár a testi integritás is megváltozhat, ami az énkép és a testséma változásával jár. A beteg elbizonytalanodik a szociális szerepeiben, halálfélelmet élhet át. A családtagok természetszerűleg aggódnak, szeretnének segíteni, anticipált (előre vételezett) veszteségélményt élhetnek át. A megküzdést – coping – sok tényező befolyásolja. Vannak bizonyos személyiségben rejlő faktorok – énhatékonyság, reziliencia, belső kontroll, pozitív gondolkodás, stb -, amik jobb prognózist vetítenek elő a pszichés megküzdés tekintetében. A szociális háló, a társas támogatás bizonyítottan pozitív hatással van a krónikus betegek lelki egészségének állapotára.

A védőfaktorok fejlesztésében és a belső erőforrások megtalálásában tudok segítséget nyújtani mind a krónikus betegségekkel küzdőknek mind pedig családtagjaiknak azért, hogy a lehető legjobb életminőség elérhető legyen.

 

Dohányzásról való leszokás támogatása

Bizonyos kutatások szerint Magyarországon a lakosság 28-30%-a dohányzik, ami hozzájárul számos krónikus betegség előfordulásához, illetve növeli a halálozási rizikót. A dohányzás kémiai és viselkedéses függőség. A nikotin az agy jutalmazó központjára viszonylag hamar fejt ki hatást, ezzel megerősítve a dohányzást. Később aztán a megszokott nikotinszint eléréséhez van szükség a cigaretta elszívására, sokszor egyre nagyobb mennyiségben. Idegrendszerünk a nikotin jutalmazó hatását összekapcsolja az egyéb más környezeti ingerekkel, mint pl. kávé, kellemes beszélgetés a dohányzó társakkal, sokaknak pedig ez az egyetlen kilépés, szünet a munkából. Nem kétséges, könnyű ebbe belecsúszni.

Jómagam is több, mint egy évtizedig dohányoztam, de végül kellő motivációval és ehhez kapcsolódó elszántsággal, valamint némi segítséggel sikerült leszoknom erről a káros szenvedélyről. Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy nincs egy recept, ami mindenkinek egyformán segít. Olyan sincs, hogy rábízom magam másra és majd leszoktat engem, úgy, hogy nekem semmit sem kell tennem. Mindenkinél más válik be és kulcsfontosságú a motiváció.

Ha úgy érzi, hogy kellő motivációval rendelkezik ahhoz, hogy leszokjon a dohányzásról, keressen bizalommal, tudom támogatni a folyamat véghezvitelében.

 

Életviteli és életmód tanácsadás

Általános életviteli tanácsadással is foglalkozom. Ha úgy érzi, hogy elakadt az életének valamely területén, a párkapcsolatában, a karrierjében, ha nehezen tud döntéseket meghozni vagy csak egyszerűen rosszul érzi magát a bőrében és nem tudja megfogalmazni az okát, akkor is keressen bizalommal. A konzultációk során közös erővel megkereshetjük a problémák eredetét és az ön erőforrásait felhasználva és megerősítve találhatunk megoldásokat. A folyamat során önismerete bővül, a nehézségekkel szembeni ellenállóképessége növekszik, énképe javul.

A konzultáció ezen formáját javaslom azoknak is, akik elégedetlenek az életmódjukkal, de nehezen szánják el magukat a változásra. Gyakran fordul elő, hogy a rohanó világunkban nem foglalkozunk se a testi se a lelki egészségünkkel, miközben számos betegség eredete életmódunkban keresendő. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett az elhízás és mozgásszegény életmód is ártalmas az egészségünkre. A sok ülőmunkával töltött év elteltével egyszer csak azt vesszük észre, hogy elhíztunk, fáj a hátunk, sajognak ízületeink. Rengeteg stressz is ér bennünket és ezt nem egyformán jól tudjuk kezelni. Amennyiben motiváltnak érzi magát, támogatással könnyebb egy teljes életmódváltást is megvalósítani.

 

Álláskeresési és karrier tanácsadás

Több, mint tíz éves HR területen szerzett tapasztalatomat tudom felajánlani az álláskeresők számára. A konzultációk során segítek abban, hogy megtalálja az ön érdeklődésének, végzettségének és motivációinak megfelelő területet, ahol el kíván helyezkedni. Meg tudom tanítani arra, hogyan tudja a megpályázni kívánt pozíciónak megfelelő önéletrajzot elkészíteni, elkerülve azokat az általánosságban jellemző hibákat, amik a munkáltatói oldalról a kiválasztás során kizáró tényezőt jelenthetnek. Végül, de nem utolsó sorban segítek önnek felkészülni az állásinterjúra.

Abban az esetben is keressen bizalommal, ha nem érzi jól magát jelenlegi munkahelyén és már egy ideje nem tud dönteni, hogy maradjon-e vagy elkezdjen új munkalehetőség után nézni.
Tudjuk, hogy sokszor könnyebb egy megszokott szituációban maradni, akkor is, ha rengeteg rossz érzéssel jár, de ismerős, így nem kell új feladatokhoz és személyekhez alkalmazkodni. Vannak olyan helyzetek is, amikor a munkahelyi nehézségek csak egy előre belátható ideig állnak fenn és ilyenkor valóban érdemes kitartani, ha látható ennek a vége, amikor a személy a munkájában elér egy jobb állapotot akár anyagilag, akár időben vagy elismerésben. Ha viszont a munkahely több energiánkat, időnket veszi igénybe, mint amennyit az érte kapott javadalmazás ér, ha tartósan kiszipolyozva, elnyomva és érzelmileg túlterhelve érezzük magunkat, vagy éppen nem a képességeinknek megfelelő feladatokat kapjuk és ez rendszeres és hosszú ideig fennáll, akkor érdemes elgondolkodni a váltáson.

Segítek átgondolni ezeket a kérdéseket, úgy, hogy képessé váljon a saját döntését meghozni. Tehát komplex álláskeresési és karrier tanácsadásért fordulhat hozzám.

 

Ki segít a segítőnek? Kiégés, burnout szindróma

A kiégés (burnout) elnevezés egy pszichoanalitikus, Herbert Freudenberger (1974) nevéhez fűződik. Bizonyos foglalkozási csoportok – elsősorban a segítő hivatású személyek – megfigyelése során megállapította, hogy a tartósan fennálló érzelmi stressz, a hosszú távú nagy erőfeszítések hatására egy sajátos tünetegyüttes alakul ki a személyeknél.

“A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”

Ez egy folyamat, amelynek egymás után következő szakaszai vannak. Minél korábbi szakaszban, azaz minél hamarabb felismerjük, annál könnyebb megakadályozni a teljes kiégést, amely akár a munkahely elvesztésével és pszichés megbetegedésekkel, depresszióval járhat és nem ritka a szerfüggőségek kialakulása sem. Valójában a megelőzés lenne fontos, amelyhez elengedhetetlen önmagunk és az általunk vállalt hivatás alapos ismerete.

Melyek a kiégés (burnout) szakaszai?

Idealizmus szakasza – túlzott lelkesedés jellemzi, önmagunk feláldozása a munkáért, kliensért, határaink figyelmen kívül hagyása, túlazonosulás a klienssel, munkával. Ez egy felfokozott, kihívásokkal teli szakasz, ahol a cél a realitás felé terelni a személyt.
Realizmus szakasza – szakma iránti elköteleződés, kollégákkal való kooperáció jellemzi ezt a szakaszt. A munka és a magánélet egyensúlyban van, a saját igényeire is figyel a személy.
Stagnálás/kiábrándulás szakasza: a túlterhelődés során csökken a személy teljesítőképessége, érdeklődése, kevésbé nyitott az új feladatokra. Itt nagyon fontos a mozgósítás, képzések, tréningek, amelyek kimozdítják a személyt a mókuskerékből.
Frusztráció szakasza: jellemző a szakmai visszahúzódás, megkérdőjeleződik a hivatás hatékonysága. A kliensek/diákok, a kollégák, a munka mind egyre idegesítőbbé válnak. Az egyén könnyen frusztrálódik. Fontos ezt mielőbb felismerni és azonnal beavatkozni. Beavatkozás lehet a pozitívumok láttatása és az elnyomott energiák előtérbe hozása, a rotációs, de segít a team-munka is, ahol a nehézségek megbeszélhetők, megoszthatók.
Apátia szakasza: ez az utolsó szakasz, ahonnan már nincs visszaút, ezért fontos még idejében beavatkozni akár egyéni, akár szervezeti szinten. Ilyenkor a személy teljesen visszahúzódik, korlátozza a kapcsolattartást a kollégákkal, kliensekkel. Kerüli a kihívásokat, ellenségessé válik. Ennek a szakasznak a megoldása az új, reális célok, lehetőségek megkeresésében rejlik.

Mik a kiégés tünetei?

• Fizikai tünetek: alvászavar, csökkent vagy megnövekedett étvágy, kimerültség
• Pszichoszomatikus tünetek: fejfájás, magas vérnyomás, stressz okozta izomfeszülés, fájdalmak, csökken az immunitás, nő a betegségekre, balesetekre való hajlam
• Érzelmi tünetek: reményvesztettség, érzelmi hullámzás, szorongás, indulatkezelési nehézségek, másokat és önmagát is személyteleníti az egyén.
• Mentális tünetek: szellemi érdeklődés csökkenése, koncentrációs és memória problémák jelentkeznek.
• Viselkedéses tünetek: gyakori a szociális visszahúzódás, a közömbösség, a személy cinikussá, agresszívvé válik, dühkitörései lehetnek. Ez az állapot nem csupán a munkájukra, de a magánéletükre is hatással van.

Lehetséges okok

Számos oka lehet a kiégésnek, bizonyos részük a személyiségben keresendő, míg más okok a munka jellegéből és az elvárásokból adódnak. Ha a segítő nem tudja a saját határait tartani, ha nem tart egyensúlyt a munka és a magánélet között, nem figyel saját igényeire, akkor óhatatlanul ebben a folyamatban találhatja magát. Sajnos manapság a munkahelyek többsége sem figyel a munkavállalókra, a sok túlóra, oda nem figyelés, az elismerés hiánya, a túlzott elvárások szintén azt eredményezik, hogy a dolgozó kiég és nem tud teljesíteni.

A kiégés legtöbbször a segítő foglalkozásúaknál fordul elő, de nem kizárt a megjelenése bármilyen munkahelyen, ahol az egyén érzelmileg és mentálisan tartósan nagy terhelésnek van kitéve.

A segítő foglalkozásúaknál fontos a szupervízió, az esetmegbeszélő csoportok, a team munka védő szerepe.

Ha úgy érzi, hogy a kiégési folyamat valamely szakaszában van éppen, ne habozzon felkeresni mielőbb.

 

Hogyan dolgozom?

Online (skype-on) illetve személyesen vállalok konzultációt.

Az alkalmak a személyközpontúság: őszinteség, elfogadás és empátia jegyében zajlanak, ahol maximálisan Ön van a beszélgetések fókuszában. Igyekszem kérdéseire teljes válaszokat adni és segíteni abban, hogy a saját erőforrásait felhasználva tudjon a hozott problémára megoldásokat találni, ill. hozzátartozóját megérteni, segíteni. Az Ön által elmondott minden tartalommal, sőt az Ön teljes személyével kapcsolatban köt a titoktartás. Amennyiben esetét szakmai cikkhez vagy könyvhöz fel kívánom használni, úgy természetesen az engedélyét fogom kérni és minden esetben a felismerhetetlenségig megváltoztatom a szereplők nevét és az említett helyszíneket. Amennyiben az Ön által felhozott problémakör túlmutat a kompetenciámon és orvosi/pszichiátriai beavatkozást igényel, úgy minden esetben ezt jelezni fogom. Pszichiáter és szexuálpszichológus, párterapeuta szupervizorok segítik a munkámat.

Kitartó vagyok és nem hiszek a megoldhatatlanban, ezért bátran javaslom, hogy keressen fel bizalommal!